Tudod mi az a systematic review?

Amikor a kutatók átnézik az adott téma összes releváns kutatási eredményét, egy adott időszakra vonatkozóan. Azaz, a megfelelő kutatási adatbázisokba beírják pl. az infant sleep kifejezést és az összes találatot átnézik.

Ez a találatok természetesen mind a szakma szabályai alapján elvégzett tudományos kutatások, melyeket publikáltak is. Tehát nem Jucika magánblogja, meg Mancika önéletrajzi ihletésű e-bookja az alap, és nem is olyan álszakértők légből kapott állításai, amit a megislaposafold.hu-n lehet olvasni.

Szóval, mi történik, hogyha az “infant sleep/baby” szavakat beírja egy tudóscsapat a megfelelő keresőkbe 2016-ban 20 évre visszamenőleg?

Lesz több, mint 8000 találat.

Ha a kutatók a 0-12 hónapos babák alvás-ébrenlét viselkedését kutatják, és arra kíváncsiak, hogy a több, mint 8000 cikk közül melyik szól erről, akkor átnézik az összes kutatási eredményt, majd kiválasztják azt a 74 tanulmányt, amik megfeleltek a kiválasztás kritériumainak, pl. hogy eredeti kutatások voltak, hogy egy év alatti gyermekekről szóltak, és hogy konkrétan a babák alvás-ébrenléti viselkedését kutatták. Emellett kizárják a vizsgálatból az irodalmi áttekintéseket, a klinikai vizsgálatokat, vagy ahol a gyermekek életkora nem volt pontosan meghatározva.

Mire voltak kíváncsiak a kutatók ezzel az áttekintéssel?

  • Hogy mennyit alszanak a 0-12 hónapos babák

  • Hogy hányszor ébrednek fel éjjelente

  • Hogy mennyit alszanak napközben

  • Hogy mikor fekszenek este és mikor kelnek reggel

  • Hogy mennyit időt töltenek egyhuzamban alvással

  • Hogyan hogyan változnak ezek a számok, ahogy a baba életkora nő

Hol végezték el a kiválasztott 74 vizsgálatot?

Összesen 19 országban, többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Svájcban, Kínában, Brazíliában, Olaszországban, Dániában, és Japánban.

Tehát sok ország, sok kultúra képviseltette magát, ami segít abban, hogy globális áttekintést kapjanak a kutatók. Hiszen a babák alvási szokásaira hatnak a helyi szokások, a környezet kulturális hatásai is.

Nézzük, mik lettek az eredmények:

Összes alvásmennyiség:

A legtöbb kutatás 13-15 óra közötti össz alvásmennyiséget mutatott az első 6 hónapra, és 12-14 órásat a 6-12 hónapos babáknál. Ezek az adatok vagy a szülők által bemondásra került adatokból, vagy műszeres mérések eredményéből származnak.
Ez összecseng a jelenleg érvényben lévő, alvásmennyiségre vonatkozó nemzetközi szakmai ajánlásokkal.

A nappali alvásmennyiség:

Itt is megoszlottak az eredmények, az első 6 hónapra 2,5-6 óra között ingadoztak a számok, a második félévre pedig 1,5-3 óra közötti értékeket mértek a tudósok a különböző vizsgálatokban. Ez is mutatja, hogy bár nagy egyéni különbségek lehetnek, de a nappali alvással töltött idő fokozatosan csökkent szinte minden kutatás szerint.

Az éjszakai alváshossz:

Az éjszakai alváshosszok tekintetében a 0-6 hónapos kor közötti babáknál az átlag valahol 7-10 óra között volt, a 6-12 hónapos babáknál pedig 9-11 óra között volt. Tehát, itt is megdőlni látszik a népszerű vélekedés a 12 órás éjszakai alvásokról. Az eredmények azt mutatták, hogy az első hónapokban a babák rövidebb időt töltenek az éjszakai alvással, cserébe sokkal többet alszanak napközben.

Az éjszakai ébredések száma:

Az első 6 hónapra 1-3,5 alkalom közötti értéket mutattak a statisztikák, és 1-2,5 érték jött ki a második életfélévre. Tehát, az ébredések száma csökken, ahogy nő a baba. A legtöbb kutatás 1 éves korban átlag 1-1,5 ébredésről számolt be.
Azt fontos kiemelni, hogy itt a műszeres vizsgálatok kicsivel több ébredést detektáltak, mint amikről a szülők beszámoltak. Azaz, a szülők nem észleltek minden megébredést ezekben az esetekben.

A leghosszabb alváshossz alakulása:

A leghosszabb alvással töltött idő az első 6 hónapban 2-6 óra között mozog, a következő időszakra ez kb. 3-6(8) órára nő. Tehát, ezt összevetve az éjszakai alvás hosszúságával, ami 7-11 óra volt, az egész éjszaka átalvása ritkán valósul meg az első életévben ezen statisztika szerint. Viszont azt látjuk, hogy a babák egyre hosszabb időt tudnak aludni egyhuzamban, anélkül, hogy jeleznének a szüleiknek.

Az éjszakai alvás kezdete és vége:

Az esti elalvás időpontja 19-22 óra közé esett a legtöbb esetben, a reggeli ébredésé pedig 6-8 óra közé. Ez kultúrától függő adatnak bizonyult, az ázsiai országokban történt vizsgálatok későbbi időpontokat mutattak.

Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből az adatokból egy kisgyermekes szülő számára?

Ezek a számok sok vizsgálat sok ezer babájának adatai alapján jöttek ki.

Ugye, az egyértelmű, hogy nem egy-egy “szuperalvó” babához, de nem is alvási nehézségekkel küzdő babákhoz kell hasonlítani a saját gyermekünk alvását, hanem sokkal inkább az átlaghoz.

Ez a kutatás azt próbálja megmutatni, hogy mi az átlag. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy az átlag és a normális nem mindig fedi egymást.

Ebben a vizsgálatban is voltak kisebbségben olyan eredmények, melyek kilógtak a sorból. Ilyenkor felmerül, hogy vajon milyen gyermekeket figyeltek meg ott pontosan.

Mondok egy egyszerű példát. Ha a könyvem vásárlóinak fenntartott Facebook csoportban indítok el egy kérdőívet, amiből azt szeretném kideríteni, hogy vajon milyen gyakori probléma az éjszakai ébredés, akkor nagy eséllyel kapok egy 70-80 %-os arányt. De ha ezt egy sima Facebook csoportban indítom el, akkor ez az arány mondjuk 20-30 % lesz.

Mit mutatnak ezzel szemben a reprezentatív felmérések? Hogy az arány valahol a 20-30 % körül lesz.

Na, ezért nem szabad elhinni egy olyan kutatási eredményt, amikor egy nemalvó babás csoportban például azt kutatom, hogy az 1 éves babák hányszor ébrednek fel éjjel, ahol az jön ki, hogy átlagosan 6-8x, majd ezt elkönyvelem normának.

Tehát, azt mondom ezen vizsgálat alapján, hogy a 6-8 ébredés 1 éves korban teljesen rendben van. Ez az állítás szakmailag nem állja meg a helyét. Kizárólag azt mondhatom ebből a vizsgálatból kiindulva, hogy egy nemalvós babák anyukáit tömörítő csoportban az átlagos éjszakai ébredésszám 1 éves gyermekeknél 6-8 alkalom volt. De ha ezt egy “szuperalvó a babám” csoportban vizsgáljuk, az érték valahol a 0,3 körül valószínű.

De ha sokféle helyen, időben, módon kérdezünk meg egyre több 1 éves gyermek szüleit az éjszakai megébredések számáról, sokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy mit tekinthetünk normának. Mert az extrém értékek egyre kevésbé lesznek jelentősek ebben az esetben.

Mihez kezdjünk akkor a fenti számokkal?

  1. Vessük össze a saját gyermekünk alvásának adataival:
  • Tehát, ha a 2 hónapos gyermekünk 9 órát alszik összesen, akkor nem átlagos az alvásideje, mert messze elmarad a 13-15 órás átlagos értéktől. Tehát kezdjünk el utánajárni, mi az eltérés oka.
  • Ha az 1 éves gyermekünk nem 1-2x, hanem 5-10x ébred éjjelente, akkor szintén eltér az átlagos ébredésszámtól. Tehát kezdjünk el utánajárni, mi az eltérés oka.
  • Ha az 5 hónapos gyermekünk 2×20 percet alszik napközben, akkor jócskán eltér a statisztikai adatokban írt 2-3 órás nappali alvásidőtől, tehát kezdjünk el utánajárni, mi az eltérés oka.

2. Emellett segít abban, hogy reálisan gondolkodjunk a babánk alvásával kapcsolatban:

  • Ha világszerte több ezer baba alvásának vizsgálata kapcsán az az eredmény jön ki, hogy egy 6 hónapos baba leghosszabb átaludt alváshossza átlagosan 4-6 óra, akkor miért is várjuk, hogy a miénk 12 órát aludjon egyhuzamban?
  • Ha az első 1 évben egyetlen vizsgálat sem írt 12-13 órás éjszakai alvásidőkről, akkor vajon mennyire reális az, hogy az este 7-kor lefektetett baba csak reggel 8-kor ébredjen fel?
  • Ha egy “átlagos” baba 2-3x ébred az adott időszakban, akkor vajon lehet-e elvárás a gyermekünk felé az, hogy 10-nél kevesebbszer ébredjen éjjelente?

Persze, kivételek mindig vannak és az egyéni különbségek is relatíve nagyok. Nem véletlenül nem 14,58 óra jött ki az adott időszak átlagos alvásidejére, hanem egy intervallum. Ez is kiolvasható ebből a nagyszabású tanulmányból.

DIÓHÉJBAN: ha a gyermekünk alvása nagyon eltér a fent említett átlagos számoktól, és ennek nincs egyértelmű orvosi, kapcsolati vagy környezeti oka, akkor érdekes foglalkozni a témával a baba érdekében. Mert a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű alvás  sem a baba egészségét, sem a fejlődését, sem a jóllétét nem támogatja.

Készült: 2020. 10. 21.-én

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember

  • https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/jsr.12654

Exkluzív, tudományos igényességű cikkek, előadások és tréningek kizárólag előfizetőknek

  • Több, mint 30 cikk és esettanulmány

  • 20 órányi előadás

  • folyamatosan bővülő tudásanyag

  • ha nem találod a kérdéseidre a választ, segítünk