Fogzás és a (nem)alvás

Egy olyan témáról lesz ma szó, ami minden kisbabát érint, ez pedig a fogzás. Az első két-három év során kibújnak a tejfogak, mind a húsz, ez azt jelenti, hogy a babának gyakran jelennek meg új fogak a szájában. Megoszlanak a vélemények arról, hogy tényleg fáj-e a babának, ha jön a foga, vagy egyéb oka van a nyűgösségnek, alvásproblémáknak.

Bizonyára vannak babák, akiket nagyon megvisel a fogzás, mások kevésbé érzékenyek rá. Nem minden alvászavart a fogak kibújása okoz, de nem is elhanyagolható a szerepe, főleg az alvásproblémák kezdeti szakaszában. Fontos tudni, hogy az első fogak általában a baba hat hónapos korában bújnak ki, de nagy egyéni eltérések lehetnek, illetve a fogzás bizonyos tünetei már három-négy hónapos korban megjelenhetnek.

Lássuk tehát, mely tünetek utalhatnak arra, hogy a picinek jön a foga:

  • Fokozott nyáltermelés,

  • a baba mindent megrág, a szájába vesz,

  • megváltozott állagú széklet a sok lenyelt nyáltól,

  • kicsípett popsi a hígabb kakitól, illetve kiütések a száj körül a nyáltól,

  • megduzzadt, kifehéredett, érzékeny íny,

  • nappali nyűgösség,

  • megváltozott evési szokások,

  • gyakoribb éjszakai ébredések.

A legújabb kutatási eredmények szerint a 3 legáltalánosabb tünet a fokozott nyáltermelés, a nyugtalanság és a fogíny érzékenysége. A többi tünet nem egyértelmű, hogy a fogzástól van-e, a babáknak ugyanis gyakran változik a széklete, az pedig, hogy a szájukba vesznek dolgokat, a baba fejlődésének természetes szakasza. A kiütések is mindennapos jelenségek sok baba életében, a fogzástól függetlenül is. Ha pedig az alvásproblémák nagy részét meg lehetne magyarázni a fogzással, akkor ez az egyetlen cikk lenne elérhető a blogon. 😊

Ki kell emelnem, hogy a fogzás nem okoz lázat és egyéb súlyos tüneteket (hasmenés, hányás, rendszeres etetési nehézségek, súlyfejlődési elmaradás stb.). Ha a baba betegnek látszik, vagy a tünetek romlanak, illetve hosszabb ideje fennállnak, akkor hiba a fogzásra fogni a panaszokat. Ebben az esetben orvosi kivizsgálás szükséges. Az hogy a fogzás és a betegségek gyakran együtt jelentkeznek, nem egyenlő azzal, hogy ok-okozati összefüggés is van a kettő között.

Mit tehetünk, hogy enyhítsünk a baba fájdalmán?

Adhatunk a babának erre a célra kifejlesztett rágókákat, melyekből van hűthető változat is, ezek segítenek csillapítani az enyhe fájdalmat.

Használhatunk helyi ecsetelőket, melyek átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat, hasznosak lehetnek például a baba elalvása kapcsán.

Emellett szóba jöhetnek fájdalomcsillapító gyógyszerek, melyek csak körültekintéssel alkalmazhatók. Adásuk előtt mindenképp kérjük ki a baba gyermekorvosának tanácsát. Ne feledjük: a nyűgösség, hígabb széklet, alvászavar mögött betegség is meghúzódhat, ezek kiderítése orvosi feladat.

Ha viszont egyértelmű, hogy a babának fáj a foga, nincs más betegség a háttérben, akkor a megfelelő fájdalomcsillapításhoz joga van a picinek. Tehát, a megfelelő gyógyszert, a megfelelő adagban és ideig alkalmazva. Ha pedig jól kezeljük a baba fájdalmát, akkor máris felmerül egy kérdés, hogy vajon mennyire hatott ez pl. az éjszakai ébredésekre?

Ha egyértelmű a javulás, akkor a fogzás közrejátszott a problémában. Ha semmilyen hatása nincs a fájdalomcsillapításnak, akkor viszont érdemes más okokban is gondolkodni, ne dőljünk be annak a népszerű tévhitnek, hogy a fogzás az oka az éjszakai ébredések többségének. Valójában más okok is gyakoriak, főleg a hónapok, évek óta fennálló gyakori megébredések hátterében.

Mit tegyünk az aktuálisan jelentkező, a fogzás miatti gyakoribb ébredésekkel?

A megfelelő fájdalomcsillapítással máris sokat tettünk az éjszakai nyugodt alvásért. Emellett mind az elalvásnál, mind a visszaalvásnál nagyobb igénye lehet a babának egy kis babusgatásra ebben a nehezebb időszakban. Próbáljunk viszont arra törekedni, hogy ne alakítsunk ki olyan új alvási szokásokat a picinél, amiket nem szeretnénk hosszú távra. Tehát, ha például már az első 5 percben nehéz a babát állva ringatni, akkor nem érdemes ezt az altatási módot bevezetni, inkább ringassuk ülve a babát vagy mozgatás nélkül próbáljunk vele összebújni, úgy altatni, még akkor is, ha így pár perccel később nyugszik meg. Hidd el, a gyermek gyorsan megérzi, ha neked egy altatási mód kínszenvedés, és ez még tovább nehezíti a baba ellazulását, elalvását. Az esetek nagy részében a fogzási fájdalom okozta alvásproblémák 1-2 hétig tartanak, (átlagosan 5-6 nappal az áttörés előtt kezdődnek, és utána még pár napig tartanak), próbáljuk meg átvészelni ezt az időszakot minél kevesebb olyan változtatással, amely nem tartható. Persze, mindenképp legyünk a gyermekkel az elalvás során, ha azt igényli, segítsünk neki elaludni, de gondoljunk a saját jóllétünkre, komfortunkra is, amikor az elaltatás vagy a visszaaltatás módját kiválasszuk.

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember

A témához kapcsolódó exkluzív tudásanyagok a Tudástárban előfizetőinknek:

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredések – megelőzés és megoldás

Vajon az éjszakai jelzések egy része kivédhető lehet? Ha igen, akkor hogyan? Mit [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredések – alvásprobléma-e vagy sem?

Vajon minden éjszakai ébredés alvásproblémát jelez? Vajon az oké, ha az éhség mi [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Cicin altatás kontra békés éjszakák

Mit jelent az igény szerinti szoptatás (iszsz)? Azt, hogy a baba minden szopási [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai megéhezésekről

Az előadás arról szól, hogy vajon az éjszakai megéhezések mennyiben lehetnek ok [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredésekről

A tartalomból: Csekklista, mik a gyakori okok Milyen az összefüggés az okok és a [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Az elspórolt éjszakák- miért vannak órákat ébren a babák éjjelente, és mi a megoldás?

Kora hajnalban rendszeresen órákat töltesz virrasztva a látszólag kipihent és já [...]

Előfizetek a tudástárra
2022-03-21T21:00:41+01:00