Gyereket nevelni roppant költséges dolog – magam is tudom, hiszen két gyermekem van. Anyaként és orvosként is évek óta folyamatosan szembesülök azzal, hogy mi, szülők, mi mindenre vagyunk képesek költeni, hogy a családunknak jobb legyen.

A baba még csak egy kis pötty az orvos képernyőjén, de mi már hónapok óta szedjük a megfelelő terhesvitaminokat és igyekszünk a legjobb orvosi ellátást megkapni. Idejében beszerezzük a legtutibb bababútorokat, biopamut ruhácskákat, bababarát ápolószereket és high tech szállítóeszközöket, az ár mellett hosszasan mérlegelve mindenféle biztonsági és egészségügyi szempontot is.

Elmegyünk és befizetünk minden szükséges vizsgálatra és néha akár többre is, mint kéne, hogy nyugodtak legyünk, a babával minden rendben van. Körültekintően választunk szülésfelkészítő kórházat, nőgyógyászt, szülésznőt, bábát vagy dúlát. Később is igyekszünk a legjobb tudásunk és szándékunk szerint eljárni a baba etetésénél, gyógyításánál is, mérlegeljük a nem kötelező oltásokat, bármennyibe is kerüljenek, hogy megóvjuk a gyermekünket a megelőzhető betegségektől. Úgy választunk neki játékokat, hogy azok megfeleljenek a képességeinek, de közben fejlesszék is azokat.

Ez rengeteg kiadást jelent, de mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy elég jó szülőnek érezhessük magunkat. Talán nem tökéleteseknek, de olyanoknak, akik megtesznek mindent a gyerekükért, ami csak tőlük telik.

Ezért fordulnak hozzám is olyan sokan. Ők azok, akik nem akarnak az interneten meg a játszótéren össze-vissza keringő félinformációk alapján kísérletezni a saját gyerekükön, hanem szakember segítségével akarják az alvásproblémáikat megoldani. Ezt a cikket most nekik írom, hogy lássák, milyen többszörösen pozitív következménye van annak, hogy a babájuk jól alszik – és így végre a szülők is kipihenhetik magukat. A jó alvásra költeni ugyanis szó szerint megtérülő befektetés.

Arról már többször írtam, milyen fizikai és lelki hatása van a kialvatlanságnak a felnőttekre és a kicsikre. De arról még nem, milyen gazdasági következményei vannak. Bizony, a kialvatlanság olyan komoly problémákat okoz össztársadalmi szinten is, hogy mérhetőek a költségei.

A Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint a hazai felnőtt lakosság 31,3 százalékának vannak alvásproblémái. Így határozottan kijelenthető, hogy Magyarországon is több százezren küzdenek ennek a következményeivel, ami enyhébb esetben is koncentrációs, önuralmi és egyéb gondolkodásibéli problémákat jelent. Egy kisgyerekes szülő számára az alváshiány általában tartós probléma, hiszen az átlag ugyan alszik hét órát, de azt is legalább 3 megszakítással. Az éveken át tartó kialvatlanságnak már komolyabb egészségkárosító hatása lehet (depresszió, elhízás, cukorbetegség, stb.), de pusztítóan hathat kapcsolatainkra és a munkavégzésünkre is – a balesetekről már nem szólva. Hasonló gond az is, ha a gyermek kialvatlan, hiszen ez rosszul hat a fejlődésére, a viselkedésére és az egészségére is – aminek a következménye lehet például, hogy többször beteg, esetleg nehezebb olyan embert találni, aki néhány órára elvállalja a felügyeletét, vagy problémás lehet a közösségbe való beilleszkedése. Sajnos napi szinten tapasztalom, hogy a hozzám forduló szülők panaszkodnak, hogy az anyuka már vissza szeretett volna menni dolgozni, de az éjszaka óránként ébredő pici mellett ezt nem tudja vállalni. Olyan esetről is hallottam már, ahol az apának munkahelyet kellett váltani, mert újra várandós lett az anyuka és a nemalvó nagyhoz az apának kellett kelnie éjszakánként. Nagyobb gyermekeknél a nagyik nem bírnak a túlpörgött, kialvatlan, nyűgös csemetével, a bébiszitterek pedig nem vállalták a felügyeletüket. Így a szülők sosem tudtak kettesben kikapcsolódni. Volt olyan történet is, amikor a régen várt nyaralást kellett félbeszakítani, mert a babát nem tudták elaltatni, a szomszédok pedig felháborodtak a sok sírás miatt.

Az alváshiány világszerte egyre több gondot okoz, és már nem csak a közegészségügyben, hanem a gazdaságban is. Több kutatócsoport is arra jutott, hogy aki kialvatlan, az rosszabb minőségű munkát végez, ráadásul többet is hiányzik, mert többet lesz beteg. Az alváshiánnyal összefüggő betegségek kezelése nem kevés pénzbe kerül, amihez még hozzájön a helyettesítés többletköltsége és a termeléskiesés miatti veszteség is. A kialvatlanság miatt bekövetkező balesetek költségeit is hozzátéve mindez így együtt már olyan komoly összeget ad ki, hogy az a GDP-ben is mérhető – Németországban például évente 60 milliárd dollár, vagyis a GDP másfél százaléka.

Mennyivel jobb megelőzni a kialvatlanságot és nem utólag megfizetni az „árát”, ugye?

 

Kép: A kialvatlanság költségei a Vitality Health számára készült, és a RAND Europe vezetett kutatás alapján.

Forrás:

Közlemény az Alvás nemzetközi világnapja alkalmából

A félévesek napirendje

A kialvatlanság költségei

Így számít az alvás