Az alváshiány veszélyei a gyerekekre

Sok szülő számára nyilvánvaló milyen, azonnal is érzékelhető tünetekkel jár, ha a gyermeke nem aludt eleget. A nyűgösség, a hiszti, az indulatos viselkedés azonban csak a jéghegy csúcsa mindahhoz, amit a kialvatlanság hosszabb távon a gyermekek agyában okoz.

Düh, a nehezen kezelhető, erőszakos viselkedés, a koncentráció hiánya – ha ezeket a jelenségeket észleljük, nyugodtan kezdjünk el gyanakodni arra, hogy a gyermekünk lehet, hogy nem alszik eleget.

Hogy miért?

Mert a gyermekek agyában jóval több és képlékenyebb kapcsolat van az idegsejtek között, mint a felnőttek esetében. Így jóval több és pihentető alvásra van szükségük ahhoz, hogy a beérkező ingereket az agyuk fel tudja dolgozni, és fel tudjon készülni a következő nap várható ingertömeg befogadására.

A probléma megoldásában sajnos nem segít, ha a gyerekek később pótolják a hiányzó alvásmennyiséget. Ők ugyanis még nem tudják késleltetni ezt a szükségletüket, tehát nem fognak tovább aludni csak azért, mert éppen lehetőségük van rá. Ezt remekül igazolja a szülők hétvégéit Murphy-szabályként megkeserítő jelenség, miszerint a gyerekek akkor is korán kelnek, amikor nem kell iskolába, oviba menni.

A gyermekek agyára ráadásul egészen másképp hat az alváshiány,

mint a felnőttekére – derült ki abból a kutatásból, amit a Zürichi Egyetemi Kórházban végeztek 5-12 éves korú gyermekek között pár éve.

A vizsgálatok során egyértelművé vált az, hogy míg a felnőtteknél az alváshiány hatása jellemzően az agy homloklebenyére koncentrálódik, addig a gyerekeknél a gond az agy hátsó régióiban is jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy nem csak a memóriájukat és a viselkedésüket érinti negatívan, hanem a mozgáskoordinációjukat, a térbeli gondolkodásukat és a figyelmüket irányító agyi területeket is. Bár ezen a téren még további vizsgálatok szükségesek, de már ezen kutatás során is fény derült arra, hogy az alvás befolyásolja az agy érését is.

Tudósok már azt is bebizonyították, hogy egyértelmű összefüggés van a gyermekkori elhízás és a kialvatlanság között is. Az óvodáskorú gyermekeknél sajnos gyakori kialvatlanság egyaránt következik a nappali és az éjszakai kevés alvásból. Itt számít minden egyes délután, amikor a gyerek nem aludt napközben, és minden olyan este, amikor gyermek később feküdt le, vagy reggel túl korán kelt. Az alváskorlátozás a vizsgálatokban szinte minden esetben megnövekedett táplálékfelvételt eredményezett, ami arra utal, hogy fontos kapcsolat lehet az alvás és a gyermekkori túlsúly / elhízás között.

Az alvás ugyanilyen kritikus faktor lehet az önszabályozási készségek fejlődésében

és hatékony alkalmazásában. A túlfáradt gyermekek gyakran több segítséget, aktív altatást igényelnek, nehezen nyugodnak meg maguktól, szemben az önállóan is elalvó, kipihent társaikkal.

A délutáni alvás kihagyása emellett növeli a gyermekekben az önmagukban való kételkedést és erősíti a negatív önértékelést, valamint konkrétan nehezíti egy-egy feladat elvégzését csupán azért, mert a fáradtság miatt a gyermekek hozzáállása alapból negatív lesz. Ez hosszú távon nehézségeket okozhat a közösen végzendő, együttműködést igénylő feladatoknál és így végül akár a szociális kapcsolataikban is komoly problémákat jelenthet.

Az állandó kialvatlanság sokszor más kórképeket utánoz, többek között figyelemhiány-hiperaktivitás szindrómát (ADHD), az autizmus spektrumzavart, gyermekkori depressziót vagy szorongást. A magatartási és tanulási problémák oka is gyakran nem más, csak a túl kevés alvás.

Mit lehet tenni, ha a gyermek keveset alszik?

Minél hamarabb a megfelelő segítséget megtalálni. Ez lehet egy szakember segítsége, például csatlakozás az Anya, gyere! Közösségbe, ahol online tanácsadás érhető el. Vagy egy gyakorlati kézikönyv elolvasása a témáról. Vagy, ha felmerül a nemalvás okaként valamilyen betegség, akkor a háziorvos felkeresése.

Egy valamit nem érdemes tenni, várni a csodára, hogy a gyermek majd egyszer elkezd jól aludni. 

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember

  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5030292/
  • https://www.sleepfoundation.org/physical-health/obesity-and-sleep
  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4437224/
  • https://journals.lww.com/nursingmanagement/fulltext/2014/08000/sleep_deprivation_in_children__a_growing_public.5.aspx
  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5440503/
  • DC: 0-5TM A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere
  • Lisa J. Meltzer, PhD, CBSM, Valerie McLaughlin Crabtree, PhD, CBSMP: Pediatric Sleep Problems: A Clinician’s Guide to Behavioral Interventions 2015
  • Practice of Pediatric Sleep Medicine 2014.
  • Dr. Purebl György: Te jól alszol? – minden, amit az alvásról és az alvás zavarairól tudni érdemes

A témához kapcsolódó exkluzív tudásanyagok a Tudástárban előfizetőinknek:

TUDÁSTÁR ESETTANULMÁNY: A 2,5 éves Zsolti nem akar aludni…

2,5 éves volt Zsolti, amikor tiltakozni kezdett az altatás ellen. Az anyuk [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Ha a baba szeretne máshogy aludni…

A babák alvása rengeteget fejlődik, változik az első pár év során. Teljesen ter [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: 6 hónapos baba alvásgondjai esettanulmány

Az előadás egy esetet mutat be, egy 6 hónapos babáról szól, aki keveset alszik [...]

TUDÁSTÁR ESETTANULMÁNY: Tomi, Gréta és János története, avagy kilábalás a kialvatlanság ördögi köréből

Az alábbi esettanulmány a 9 hónapos Tomi és családja történetét meséli el, a nap [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Ásít, biztosan álmos mítosza

Ha ásít, akkor álmos... - ilyen egyszerű. Biztos? Az ásítás az egyik jele annak, [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Miért ébred fel a baba, ha lerakom?

"Elaltatom a babát ringatva/cicin, majd lerakom és megyek a dolgomra..." Ez az a [...]

Előfizetek a tudástárra

Ez is érdekelhet:

2021-05-05T11:04:14+02:00