Sok szülő számára nyilvánvaló, milyen azonnal is érzékelhető tünetekkel jár, ha a gyermeke nem aludt eleget. A nyűgösség, a hiszti, az indulatos viselkedés azonban csak a bevezetés mindahhoz, amit a kialvatlanság hosszabb távon a gyermekek agyában okoz.

A düh, a nehezen kezelhető, erőszakos viselkedés, a koncentráció hiánya – ha ezeket a jelenségeket észleljük, nyugodtan kezdjünk el gyanakodni arra, hogy a gyermekünk nem alszik eleget.

Hogy miért? Mert a gyermekek agyában jóval több kapcsolat van az idegsejtek között, mint a felnőttek esetében. Így jóval több és mélyebb alvásra is van szükségük ahhoz, hogy a beérkező ingereket az agyuk fel tudja dolgozni, és fel tudjon készülni a következő nap várható ingerhalmaz befogadására.

A probléma megoldásában sajnos nem segít, ha a gyerekek később pótolják a hiányzó alvásmennyiséget. Ők ugyanis még nem tudják késleltetni ezt a szükségletüket, tehát nem fognak tovább aludni csak azért, mert éppen lehetőségük van rá. Ezt remekül igazolja a szülők hétvégéit Murphy-szabályként megkeserítő jelenség, miszerint a gyerekek akkor is korán kelnek, amikor senki sem ébreszti őket.

A gyermekek agyára ráadásul egészen másképp hat az alváshiány, mint a felnőttekére – derült ki abból a kutatásból, amit a Zürichi Egyetemi Kórházban végeztek 5-12 éves korú gyermekek között pár éve.

A vizsgálatok során egyértelművé vált az, hogy míg a felnőtteknél az alváshiány hatása jellemzően az agy homloklebenyére koncentrálódik, addig a gyerekeknél a gond az agy hátsó régióiban is jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy nem csak a memóriájukat és a viselkedésüket érinti negatívan, hanem a mozgáskoordinációjukat, a térbeli gondolkodásukat és a figyelmüket irányító agyi területeket is. Bár ezen a téren még további vizsgálatok szükségesek, de már ezen kutatás során is fény derült arra, hogy az alvás befolyásolja az agy érését is.

Tudósok már azt is bebizonyították, hogy egyértelmű összefüggés van a gyermekkori elhízás és a kialvatlanság között is. Az óvodáskorú gyermekeknél elterjedt elégtelen alvás egyaránt következik a nappali és az éjszakai alváskiesésből. Itt számít minden egyes délután, amikor a gyerek nem aludt és minden olyan este, amikor gyermek később feküdt le, vagy reggel túl korán kelt. Az alváskorlátozás szinte minden esetben megnövekedett táplálékfelvételt eredményezett, ami arra utal, hogy fontos kapcsolat lehet az alvás és a gyermekkori túlsúly / elhízás között.

Az alvás ugyanilyen kritikus lehet az önszabályozási készségek fejlesztésében és hatékony alkalmazásában.  (A túlfáradt gyermekek gyakran több segítséget, aktív altatást igényelnek, szemben az önállóan is elalvó, kipihent társaikkal).

A délutáni alvás kihagyása emellett növeli a gyermekekben az önmagukban való kételkedést és erősíti a negatív önértékelést, valamint konkrétan nehezíti egy-egy feladat elvégzését csupán azért, mert a fáradtság miatt a gyermekek hozzáállása alapból negatív lesz. Ez hosszú távon nehézségeket okozhat a közösen végzendő, együttműködést igénylő feladatoknál és így végül akár a szociális kapcsolataikban is komoly problémákat jelenthet.

Az állandó kialvatlanság sokszor más kórképeket utánoz, többek között figyelemhiány-hiperaktivitás szindrómát (ADHD), az autizmus spektrumzavart, gyermekkori depressziót vagy szorongást. A magatartási és tanulási problémák oka is gyakran semmi más, csak a túl kevés alvás.

Ez is érdekelhet:

Kíváncsi vagy, miért ébred fel a babád 20 perc alvás után?

Tényleg ADHD-s vagy „csak” rosszul alszik?

Hasznos linkek:

Békés éjszakák, vidám nappalok könyv

Magazin:

Konzultációs lehetőségek:

Tanfolyamok, kurzusok:

Klubok, csoportok:

Facebook oldal:

Youtube csatorna

Instagram oldal