Tényleg ADHD-s vagy „csak” rosszul alszik?

 
Magunkon is érzékeljük, hogyha nem aludtunk eleget, mennyire másképp viselkedünk. Dekoncentráltak vagyunk, türelmetlenebbek, felszínesebbek, érzékenyebbek, romlik a térérzékelésünk, könnyebben megbetegszünk. Az alváshiány tünetei a gyerekeknél még fokozottabban jelentkeznek.

Ezért ha a gyermek viselkedése látható, tudható ok nélkül fokozatosan romlik, mindig érdemes megvizsgálni, hogy eleget s jól alszik-e. Hogy ez mennyire így van, jól mutatják azok a kutatási eredmények, melyek azt vizsgálták, mi köze van a kialvatlanságnak az ADHD-hoz, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarhoz.

A növekvő bizonyítékok arra utalnak, hogy az ADHD-s gyerekek egy részét nem jól diagnosztizálják, és a tüneteik mögött nem a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarként elnevezett neuropszichiátriai állapot áll, hanem valamilyen alvászavar.

Arra már sok bizonyíték van, hogy az alvás a gyerekek viselkedésének egyik meghatározó tényezője. Az ugyanakkor megdöbbentő, hogy vizsgálatok azt mutatják, hogy az ADHD-k mintegy 75 százaléka(!) alvásprobléma, és minél kevesebb az alvás, annál súlyosabb a tünet.

Az egyik tanulmányban például a tudósok azt vizsgálták, hogy a nehéz éjszakai légzéssel – alvási apnoéval – küzdő gyermekek csoportja, akiket ADHD-val diagnosztizáltak, a mandulaműtétjük után már nem feleltek meg az ADHD diagnosztikai kritériumainak.

Hogy a kettő között milyen összefüggés van, okozója-e egyik a másiknak, még sok kutatással kell igazolni. De az már most is biztos, hogy a két probléma sok azonos – viselkedésben is megnyilvánuló – tünettel jár. Épp ezért mielőtt határozottan kijelentjük, hogy a gyermek ADHD-s, mindenképp tisztában kell lennünk azzal, hogy a sokszor igen súlyos viselkedészavarban megnyilvánuló tünetek nem a kialvatlanság miatt alakultak-e ki.

Hogy ezt ki tudjuk deríteni, hosszú távon is figyelemmel kell követnünk, hogy

  • a gyermekünk mikor fekszik, mikor ébred, tehát hogy hány órát aludt.
  • hogyan aludt, voltak-e éjszakai felébredései.
  • alvás közben csikorgatja-e a fogát.
  • kipihenten ébred-e fel.
  • horkol-e alvás közben.
  • milyen pózban alszik: ha furcsa pózokat vesz fel, az utalhat légzéskimaradásra vagy -problémára.
  • kap-e az orrán folyamatosan elég levegőt, vagy kénytelen a száján át lélegezni.
  • zárt szájjal alszik-e.

Ezek a tényezők sokat elárulnak az alvás minőségéről, még akkor is, ha nem vagyunk szakértők. Ha a válaszok alapján kirajzolódik, hogy a gyermek alvása nem kielégítő, cselekedjünk mihamarabb, mert a tartós alvásprobléma vagy ADHD-szerű állapothoz vezethet, vagy pedig a már meglévő ADHD-t teheti súlyosabbá, nehezebben kezelhetővé.

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember

A témához kapcsolódó exkluzív tudásanyagok a Tudástárban előfizetőinknek:

Az éjszakai ébredések – alvásprobléma vagy sem?

Vajon minden éjszakai ébredés alvásproblémát jelez? Vajon az oké, ha az éhség mi [...]

Miért jó, ha kitolódik a napirend? – előadás (Új)

Miért jó, ha kitolódik a napirend? A napirend váltások kapcsán teljesen term [...]

A rövid nappali alvásokról – előadás (Új)

Mikor lehet probléma, és mikor életkori sajátosság, ha a baba rövidet alszik nap [...]

A napirend váltások miértje és hogyanja – videó

A napirend váltás, amikor a gyermek elhagyja az egyik nappali alvását, minden ba [...]

Nappali alvások elhagyása 1. 3->2 nappali alvás váltás (esettanulmány)

A babák általában 8-9 hónapos kor környékén térnek át a 3 nappali alvásból a 2 n [...]

A napirend felborulása és rendezése (esettanulmány)

Mihez kezdjünk akkor, hogyha a baba össze-vissza alszik napközben, kiszámíthatat [...]

Előfizetek a tudástárra

Ez is érdekelhet:

Exkluzív, tudományos igényességű cikkek, előadások és tréningek kizárólag előfizetőknek

  • Több, mint 30 cikk és esettanulmány

  • 20 órányi előadás

  • folyamatosan bővülő tudásanyag

  • ha nem találod a kérdéseidre a választ, segítünk

2021-02-11T11:00:35+02:00