A mai blogbejegyzés rendhagyó lesz, egy interjú készült egy anyukával a gyermeke alvásáról:
— Kedves Judit! Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást, és válaszolsz pár kérdésre. Hol hallottál a Békés éjszakák, vidám nappalok című könyvemről?
— Az egyik helyi kismama csoportban javasolták a könyvedet, azt mondták, hogy mindenképp olvassam el, mert egy csomó megoldás van benne, ha túl gyakran ébred a kisfiam.
— Mennyi idős most Máté?
— 10 hónapos. 4 hónapos koráig egyszer-kétszer kelt éjjel, evett, aztán aludt tovább. Aztán 5 hónaposan kibújt az első foga és elkezdődtek az óránkénti sírva ébredések. A csoportban mondták, hogy nem biztos, hogy a foga lesz a baj, annál inkább az, hogy megváltozott az alvása a babának. Igazuk lett, hiába bújt ki a fog, semmi nem változott.
— Mikor olvastad a könyvet és mi volt benne a legnagyobb tanulság?
— 6 hónapos volt Máté, és arra jöttem rá, hogy az önálló elalvás lesz a megoldás.
— Hogyan álltál neki?
— Pont nyitott ki az Anya, gyere! Klub, így próba-szerencse alapon csatlakoztam. Jó döntés volt. Kiderült ugyanis, hogy nem csak az önálló elalvás hiányzik. A napirend sem volt rendben, nem volt elég sötét este a szobában és a férjem sem jól altatta a kisfiunkat hétvégén. Ezek az infók sosem derültek volna ki, ha nem küldöm el neked az alvásnaplót és nem teszel még fel vagy 15 kérdést Máté pontos altatási módjáról.
—  Min változtattál?
— Először is, beszereztem egy sötétítőt. Ezzel 3 nap alatt elértem, hogy Máté ne 5-kor, hanem 6-kor keljen reggel. Aztán jött a napirend. Túl hamar álltunk át a 2 alvásra, Máté állandóan nyűgös volt délután, de nem tudott elaludni. 3 hétig tartott, de átálltunk újra a 3 alvásra. A barátnőm konkrétan hülyének nézett, minek ennyi alvás. Az éjszakai ébredések fele egyszerűen megszűnt. 1 hét után csak 3-4x ébredt a gyerek, hihetetlenül boldog voltam. 8-tól éjfélig újra ébredés nélkül aludt.
— Mi történt ezután?
— Már fontolgattam, hogy kilépek a klubból, amikor Máté elkezdett mászni, felállt és egyszerre jött 3 foga. Az éjszakák újra katasztrófálisak lettek. 
— Mi történt?
— Máté újra folyton cicizett volna éjjelente, nem maradt meg a kiságyban, nappal sem akart aludni. Szörnyű volt. Aztán, mondtál 3 tanácsot, ami megmentette a helyzetet. Változtattunk a napirenden, ezzel megoldódott a nappali alvásgond. A kiságy problémát a szeparációs szorongás okozta, beköltöztem hozzá a gyerekszobába és már nem volt akkora a tiltakozás. Az éjszakai ébredések újra csökkentek, de most már eljött az ideje az önálló elalvásnak.
— Hogyan álltál ennek neki?
—  Elkezdtem szép lassan haladni, előbb a cici helyett összebújas lett, aztán kiságyban altattam Mátét. Majd végül már nem kellett énekelni sem neki, most ott tartunk, hogy csak ülök a matracon, ő meg elalszik az ágyában.
— Hogyan alakultak az éjjelek?
— Nagyon érdekes volt, ahogy szép fokozatosan javult a helyzet, előbb a késő esti ébredéseknél aludt vissza magától Máté, vagy nem kért cicit, csak meg kellett simogatnom. Így mindketten sokkal hamarabb visszaaludtunk. A hajnali ébredések közül még a 3 óra körüli megvan, itt eszik is Máté, ezzel semmi bajom nincs, van addigra bőven tejem. Aztán 6-ig még alszunk 3 órát.
— Mi volt a legnyagyobb segítség a klubban?
— Az, hogy mindig tudtál segíteni, ha épp nem értettem mi történik vagy hogy mit kéne tenni. Sokszor pofonegyszerű volt a megoldás, de nekem nem állt össze a kép.
— Hogyan alszotok most?
— Jól. Hála neked! Máté 2x alszik nappal, 1-2 órát, este 20 perc alatt alszik el, csak benn kell lennem, még nem költöztem ki tőle, éjjel egyszer cicizik, egyébként nem szokott nagyon negébredni, néha kelt csak fel, ha rosszul fekszik vagy zaklatott volt a napja.
— Mit tanácsolsz a hozzád hasonló cipőben járó anyáknak?
— Hogy ne kísérletezzenek hónapokig, meg várjanak arra, hogy magától elmúlik a dolog. Inkább lépjenek időben. Tudni kell segítséget kérni, mert a kialvatlanság házisárkányt csinál belőlünk. Az pedig nem jó a babának. Ha belegondolok, a könyv és 2-3 havi klubtagság árának többszörösét költöttem el tök fölösleges játékokra és sosem hordott, de nagyon cuki rucikra, amik most egy zsákban várják, mi lesz velük és kvázi eladhatatlanok, mert mindenkinek lapul otthon pár ilyen zsáknyi cucc a szekrény mélyén.
— Ezt én is megtapasztaltam, rengeteg felesleges cuccot megvettünk mi is a gyerekeknek. Köszönöm a beszélgetést!
— Én köszönöm a segítséged!
Judit a Békés éjszakák, vidám nappalok című könyvről és Anya, gyere! Klubról beszélt.