Magunkon is érzékeljük, hogyha nem aludtunk eleget, mennyire másképp viselkedünk. Dekoncentráltak vagyunk, türelmetlenebbek, felszínesebbek, érzékenyebbek, romlik a térérzékelésünk, könnyebben megbetegszünk. Az alváshiány tünetei a gyerekeknél még fokozottabban jelentkeznek.

Ezért ha a gyermek viselkedése látható, tudható ok nélkül fokozatosan romlik, mindig érdemes megvizsgálni, hogy eleget s jól alszik-e. Hogy ez mennyire így van, jól mutatják azok a kutatási eredmények, melyek azt vizsgálták, mi köze van a kialvatlanságnak az ADHD-hoz, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarhoz.

A növekvő bizonyítékok arra utalnak, hogy az ADHD-s gyerekek egy részét nem jól diagnosztizálják, és a tüneteik mögött nem a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarként elnevezett neuropszichiátriai állapot áll, hanem valamilyen alvászavar.

Arra már sok bizonyíték van, hogy az alvás a gyerekek viselkedésének egyik meghatározó tényezője. Az ugyanakkor megdöbbentő, hogy vizsgálatok azt mutatják, hogy az ADHD-k mintegy 75 százaléka(!) alvásprobléma, és minél kevesebb az alvás, annál súlyosabb a tünet.

Az egyik tanulmányban például a tudósok azt vizsgálták, hogy a nehéz éjszakai légzéssel – alvási apnoéval – küzdő gyermekek csoportja, akiket ADHD-val diagnosztizáltak, a mandulaműtétjük után már nem feleltek meg az ADHD diagnosztikai kritériumainak.

Hogy a kettő között milyen összefüggés van, okozója-e egyik a másiknak, még sok kutatással kell igazolni. De az már most is biztos, hogy a két probléma sok azonos – viselkedésben is megnyilvánuló – tünettel jár. Épp ezért mielőtt határozottan kijelentjük, hogy a gyermek ADHD-s, mindenképp tisztában kell lennünk azzal, hogy a sokszor igen súlyos viselkedészavarban megnyilvánuló tünetek nem a kialvatlanság miatt alakultak-e ki.

Hogy ezt ki tudjuk deríteni, hosszú távon is figyelemmel kell követnünk, hogy

  • a gyermekünk mikor fekszik, mikor ébred, tehát hogy hány órát aludt.
  • hogyan aludt, voltak-e éjszakai felébredései.
  • alvás közben csikorgatja-e a fogát.
  • kipihenten ébred-e fel.
  • horkol-e alvás közben.
  • milyen pózban alszik: ha furcsa pózokat vesz fel, az utalhat légzéskimaradásra vagy -problémára.
  • kap-e az orrán folyamatosan elég levegőt, vagy kénytelen a száján át lélegezni.
  • zárt szájjal alszik-e.

Ezek a tényezők sokat elárulnak az alvás minőségéről, még akkor is, ha nem vagyunk szakértők. Ha a válaszok alapján kirajzolódik, hogy a gyermek alvása nem kielégítő, cselekedjünk mihamarabb, mert a tartós alvásprobléma vagy ADHD-szerű állapothoz vezethet, vagy pedig a már meglévő ADHD-t teheti súlyosabbá, nehezebben kezelhetővé.

 

A cikk megírásához az alábbi kutatások anyagát használtam:

Az alvászavart okozó rossz légzés és a viselkedési problémák

A mandulaműtét hatása az ADHD-szerű tünetekre

A mandulaműtét hatása a gyerek alvására és viselkedésére

Ez is érdekelhet:

Kíváncsi vagy, miért ébred fel a babád 20 perc alvás után?

Csecsemő- és kisdedkori alvászavarok

Hasznos linkek:

Békés éjszakák, vidám nappalok könyv

Magazin:

Konzultációs lehetőségek:

Tanfolyamok, kurzusok:

Klubok, csoportok:

Facebook oldal:

Youtube csatorna

Instagram oldal