Miért alszunk?

De miért is fontos annyira az alvás, hogy élni sem tudunk nélküle? Bár az alvás maga mindig is foglalkoztatta az embereket, ellenőrzött körülmények között mégis csak néhány évtizede kutatják a titkait a tudósok.

Az már biztos, hogy alvás közben fokozódik a növekedési hormon termelése, és a fertőzésekkel is ilyenkor küzdünk meg, hiszen ekkor jóval több immunsejtet indít harcba a szervezetünk, mint ébren. A rendszeres, kiadós durmolás segít a testsúlyunk normalizálásában, ugyanis köze van az étvágy szabályozásához is. Ezen felül az alvás segít abban, hogy éber állapotunkban hatékonyabbak legyünk, de abban is, hogy a napközben szerzett információkat gyorsabban és jobban tudjuk feldolgozni. Az is kiderült, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás hosszabb távon is javunkra van, ugyanis hozzájárul, hogy a memóriánk jóval később és határozottan kisebb mértékben kezdjen el romlani.

Ahhoz viszont nem kell kutatónak lenni, csak saját magunkat megfigyelni, hogy lássuk, milyen különbséget mutat a külsőnk – és főleg a bőrünk – aszerint, hogy kipihentük-e magunkat vagy sem.

Életkorunk szerint egyébként igencsak eltérő mennyiségű alvásra van szükségünk. Legtöbbet a kisbabák alszanak, egy újszülött akár napi 20 órát is. Ez folyamatosan csökken: fél éves korban már elég a napi 12-15 óra, míg egy évesen a 11-14 óra pihenés. Egy óvodást 10-13, míg egy iskolást 9-11 órányi alvás tölt fel. Tinédzserként még 8-10 óra alvás mindenképp kell(ene), felnőttként azonban már jól megvagyunk 7-9 órával is, 65 éves kor felett pedig 6-8 órányi is szunyókálás is kielégítő.

Fontos tudni, hogy mindenkinek egyedi az alvásszükséglete. Jó is, ha ezzel pontosan tisztában vagyunk, hogy fel tudjunk készülni azokra a napokra, amikor várhatóan nem tudjuk majd kialudni magunkat.

Amennyire jót tesz velünk ugyanis egy kiadós szunyálás, annyira káros az egészségünkre az elégtelen alvás.

Aki már került olyan helyzetbe, hogy nem tudta kipihenni magát, pontosan tudja, mennyire más állapotban van fáradtan. Természetesen a kialvatlanságnak is megvannak a maga fokozatai.

Van, hogy éppenséggel tudnánk aludni, de külső okok miatt ez mégsem sikerül. Az alvás gyakori megszakításának csaknem olyan következményei lehetnek, mint az álmatlanságnak. Ilyenkor ugyanis kevesebb időt tudunk a mélyalvás fázisában tölteni, így a testünk nem tud kellőképpen regenerálódni sem.

Hasonló helyzet alakul ki akkor is, amikor jól alszunk, de nem elegendő hosszan. Így a szervezetünknek nincs elég ideje kipihenni magát, feldolgozni a napközbeni élményeket és felkészülni a következő ébrenlétre.

Ha valaki 17-20 órán túl is folyamatosan ébren van, akkor a szervezete olyan állapotba kerül, mintha erősen ittas lenne. Már ekkor jelentkeznek a kimerültség első tünetei: nő a reakcióidő, kevésbé tudunk odafigyelni, esetleg a legrosszabb pillanatban elszunnyadunk. Ebben az állapotban jelentősen nő a balesetek kockázata, így ilyenkor már semmiképpen ne üljünk volán mögé.

Az alváshiány következményei tehát szinte azonnal érezhetőek, hosszú távon viszont komoly egészségkárosító hatásuk is lehet. Ha keveset és rosszul alszunk, felborulhat a hormonháztartásunk, ami az egész testre hatással van: a vérkeringésre, a testsúlyunkra, a szívünk, az immunrendszerünk és az agyunk működésére, jelentősen növeli a cukorbetegség kockázatát, gyakoribbá teheti a migrént, negatívan befolyásolja a kedélyünket. Kialvatlanul nem csak türelmetlenebbek, feszültebbek és dekoncentráltabbak vagyunk, de fizikai és szellemi téren sem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni. A szélsőséges és rendszeres alvásmegvonás olyan mértékben képes károsítani az agyat, hogy az elbutuláshoz, hallucinációkhoz, ájulásos rosszulléthez, és extrém esetekben halálhoz is vezethet.

Könnyű lenne olyan tanácsokkal lezárni ezt a cikket, hogy feküdjünk le időben, meg aludjunk, amikor a baba is alszik. Ehelyett inkább azt mondom, hogy készüljünk fel időben a babák alvásának ismereteiből, nem várjunk a csodára, osszuk meg a baba körüli feladatokat, tegyünk azért, hogy a babánk alvását is támogatni tudjuk, biztosítva neki a megfelelő alvást, és a saját pihenésünket is helyezzük előrébb a sorban, a vasalás és a Facebook-ozás elé.

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember