Ahhoz, hogy személyre szabottabb tanácsokat tudjak adni,
minél jobban meg kell ismernem a gyermek alvási szokásait, igényeit, fejlődési szintjét, temperamentumát, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot.
Ebben kiváló segítség az altatási, alvással kapcsolatos szituációkról készült videófelvételek megtekintése.
Amennyiben ugyanis csak a szülő beszámolója,
elmondása alapján tudok szakmai véleményt formálni, az információkat kizárólag a szülő szubjektív meglátásain, benyomásain keresztül kapom meg. Amely persze nagyon hasznos és értékes segítség, de ezt a nézőpontot jól kiegészíti egy objektívebb látásmód, ahol a saját szememmel látom, hogy pontosan mit is ért a szülő a nehéz elaltatás, a sírva ébredés, a „kipattan a szeme”, „tiltakozik az alvás ellen”, a „lehetetlen visszaaltatni”, az „egész nap álmos”, a nyugtalan alvás vagy a „túlpörgés” kifejezések alatt.
Gyakran előfordul ugyanis, hogy teljesen más szempontokat lát fontosnak a szülő vagy máshogy ítéli meg a helyzetet, mint a szakember. Ez teljesen természetes, hiszen a szülőnek általában 1-2-3 saját gyermekes tapasztalata van a kicsik alvása, viselkedése, igényei kapcsán, a szakember pedig több száz, több ezer különböző gyermek megfigyeléséből származó szakmai tapasztalattal rendelkezik.
Ha a két tudást,
a szülők szubjektív, mély, saját tapasztalatát és a szakember objektív, széles körű tapasztalatát összetesszük, a gyermek alvásának jobb megismerését kapjuk cserébe.
Emellett, személyre szabott tanácsot sokkal könnyebb úgy adni, ha pontosan ismertek a jelenlegi helyzet részletei.
A „próbáld meg máshogy altatni” és azon tanács között, hogy „amikor felveszed, hogy elkezdd altatni, érdemes csak 2-3 percig ringatni, amikor úgy látod, hogy már elcsendesedett, odabújt hozzád Nimród, akkor próbáld ki bátran, hogy lelassulsz, megállsz, megpróbálhatsz lassan leülni is, és figyeld meg, mit reagál erre a kisfiad, ha ezt teszi, próbálkozhatsz ezzel, ha azt, akkor azzal stb. között pont a személyre szabottság a különbség, ami a lényege egy egyéni konzultációs folyamatnak.
Az első tanácsért elég feltenni a kérdéseidet egy random baba-mama Facebook csoportban, a második tanács viszont csak akkor lehet ilyen részletes, ha előtte látom, hogy pontosan hogyan is altat ringatva az anya, mit csinál közben a gyermek, mi a konkrét gond a jelenlegi altatási móddal és milyen irányba lehet elindulni megváltoztatni azt.
A kért videófelvételek technikai részletei:
Nappali történések kapcsán megfelelő egy mobiltelefonnal készített videó, éjszakai szituációkban viszont általában szükség van éjjel is látó kamerára. A legtöbb kamerás bébiőr tudja ezt a funkciót, illetve léteznek olyan kültéri kamerák is, amelyek szintén képesek éjszakai felvételeket készíteni. Emellett egyes applikációk is tudnak sötétben is felvételeket rögzíteni, sima mobiltelefonnal is, arra letöltve. Szükség esetén érdemes kölcsönkérni vagy kölcsönözni ilyen készüléket.
A videófelvétel készítéséről lehetőleg ne tudjon a kisgyermek, hiszen akkor nem a megszokott módon fog viselkedni, szerep játékozni fog a kamerának vagy frusztrációt él át – így nem lesz hasznos a felvétel a hétköznapi altatási szituációk jobb megértéséhez. Babák esetében is hasznos, ha nem látják a készüléket, nem arra figyelnek, nem azt szeretnék megnézni, megfogni.
A felvételeken fontos, hogy látszódjon a gyermek és a szülő is, ha ő is jelen van az adott szituációban, hogy a szülő-gyermek kapcsolat, a dinamika is megfigyelhető legyen. Pont emiatt érdemesebb távoli felvételeket készíteni, ha pl. anya sétálva altatja a csemetét, vagy egy kiságyba letevés jelenetét szeretnék rögzíteni, hogy látszódjon a szülő és a kezében a baba is a felvételeken. Közelebbi képek hasznosak viszont, ha pl. egy cicin elalvás a kérdés vagy a gyermek valamilyen reakciója a felvétel tárgya (sír, grimaszol, mozgatja a karját, ásít, alszik-e vagy ébren van).
Sokszor elég pár percnyi, tipikus felvétel a kért szituációról, pl. a „sírva ébred”, vagy a „nem akar ringatva elaludni” helyzetekről, de az 5-15 másodperces részletek viszont gyakran túl kevés információval szolgálnak, érdemes ennél hosszabb felvételeket rögzíteni azért.
Más esetekben szükség van hosszabb felvételre is, pl. egy elhúzódó (vissza)altatásnál, ahol a szülő pár percig ringatni próbál, majd cicit kínál, majd újra ringat, majd átadja apának a gyermeket, hátha nála elalszik, majd végül 20 perc után sikerül a visszaaltatás. Ez a felvétel 20-25 perces lesz, ha az egész folyamat rögzítésre kerül.
Bizonytalanság esetén inkább hosszabb felvételek készüljenek, akár egyben, akár több rövidebb jelenet összefűzve, hogy jobban követhető legyen egy altatási vagy visszaaltatási folyamat, egy megébredés.
Lehetőleg legyen hang is, hiszen a gyermek sírásának milyensége, a hangadásának tónusa, a környező zajok, a szülő beszéde, annak hangszíne, ezek változása szintén fontos információ.
Vannak olyan bébiőr készülékek, amelyek nem rögzítenek felvételeket, csak közvetítik azt a szülői modulra. Ilyen esetben a szülői modul képernyőjén látható mozgóképet és hangot lehet felvenni a mobiltelefon kamerájával, mely ugyan egy kicsit fapados megoldás, de általában értékelhető minőségű videót kapunk (lehetőleg legyen hang is).
Ha a bébimonitor csak 30 másodperces vagy 1 perces felvételeket rögzít, akkor is érdemes inkább a mobiltelefonos rögzítés, ugyanis azt sokkal könnyebb megnézni egyben, főleg hosszabb jelenetek kapcsán, mint percenként keresgélni, hogy épp melyik 1 perces videórészlet a következő és ezt kiválasztani 20 másik felvétel között.
Nem érdemes azért gigahosszúságú felvételeket készíteni, ugyanis egyrészt a diagnosztikus és tanácsadó konzultáció előtt nem áll rendelkezésemre korlátlan idő, hogy több órás videókat nézzek végig (volt olyan szülő, aki felvette a gyermeke egész éjszakai alvását és vágatlanul átküldte nekem, hogy én keressem meg a 11 óra hosszú felvételen azokat a rövid megébredéseket és felsírásokat, amiket a szülő meg szeretett volna mutatni – ezt természetesen nem tudtam vállalni), illetve az ilyen hosszúságú videók megosztása is macerás a nagy file méret okán, de ha az adott nehézség megjelenítése csak 10-20-30-40 perces felvételen ábrázolható érthetően, akkor természetesen javasolt ilyen hosszúságú videókat is megosztani (pl. egy elhúzódó altatás, ahol a szülő kipróbál többféle módot és a gyermek reakciója más-más ezekre vagy egy hosszabb éjjeli fennlét, ahol a baba percenként mást csinál).
Táplálási vagy szoptatási helyzetek felvétele: Egyes esetekben szükség lehet a szoptatások, a tápszeres táplálás vagy a hozzátáplálás helyzeteinek a rögzítésére is, ezekre érdemes figyelni ezen kérések esetén:
- a felvételen jól látszódjon a baba, kisgyermek, főleg, ha a szoptatás hatékonysága, a mellre tapadás módja a kérdés. Érdemes többféle távolságból és szögből is rögzíteni az eseményeket, a minél pontosabb információkért.
- hozzátáplálási helyzetek rögzítése esetén érdemes messzebbről videózni, ahol látszik a környezet is (etetőszék, asztal, hol és hogyan ül a gyermek, anya vagy apa is látszódjon, ha ő eteti a kicsit) és az egész étkezést rögzíteni.
- hang természetesen ezeken a felvételeken is szükséges
A videófelvételek megosztása:
A videók megosztása kapcsán érdemes a felvételeket a saját tárhelyedre feltölteni, azon tárolni és csupán hozzáférést adni nekem.
Egyrészt, így nem kell letöltenem a videókat a saját eszközeimre, amely sokszor irreálisan hosszú idő, órákig tölt le egy-egy 10 perces videót is. Közben a számítógép kapacitását teljesen kihasználja a letöltés, azaz semmilyen érdemi munkát nem tudok közben végezni, mert annyira belassul a gép. Emellett, tervezhetetlen a folyamat, hiszen a konzultáció előtt nem sokkal kapom meg a felvételeket, azzal nem tudok számolni, hogy lehet, hogy órákig csak tölti le majd a videókat a rendszer, és nem tudom azokat időben megnézni emiatt, mert közben már kezdődnek a beszélgetések.
Másrészt, rengeteg helyet foglalnának a saját tárhelyemen ezek a felvételek, hiszen hetente több család jelentkezik konzultációra, és általában több videófelvételt is kérek. Ha ezeket a felvételeket nekem kell tárolnom, akkor ez többletköltségekkel járna, a tárhelyért és az adatvédelmi szempontok miatt is extra költségek terhelnék a konzultációs díjakat.
Több száz videómegosztás tapasztalata alapján a legmegbízhatóbb megoldás, hogy a szülők a saját Google Drive tárhelyükre töltik fel a videókat (illetve az alvásnapló vagy orvosi leletek fotóit), majd csupán a felvételek elérhetőségét osszák meg velem, az anyagyere.drive@gmail.com e-mail címet megadva (azért nem a céges e-mail címemet, mert gmail fiókot igényel a rendszer).
Ez a link megérkezik egy e-mailben a fiókomba és nekem csak rá kell kattintani a megnézés gombra és azonnal látom a felvételeket. Így nem kell letöltenem a videókat, hiszen csak hozzáférést kaptam, maga a felvétel a szülő tárhelyén tárolódik. Ezt a hozzáférést a szülő bármikor visszavonhatja, vagy feltölthet újabb videókat, dokumentumokat, ha szükséges, pl. egy kontroll konzultáció előtt.
Ha nincs Google Drive fiók, akkor meg lehet próbálni más felhő alapú tárhely használatát is, ez esetben viszont érdemes minél korábban elküldeni a tanácsadás előtt a felvételeket, mert elképzelhető, hogy külön regisztrációra van szükségem ahhoz, hogy hozzáférjek az adatokhoz, előfordul, hogy jelszavakat kell megosztani, hogy megnyitható legyen a file, illetve nem biztos, hogy a felvételek lejátszhatóak bármilyen operációs rendszeren.
Sima e-mailhez csatolva a felvételek általában túl nagy méretűek, így ezen levelek gyakran nem érkeznek meg vagy a csatolmány nem nyitható meg, ezért javasolt a saját tárhelyre feltöltés, majd a hozzáférés megadása a felvétel közvetlen elküldése helyett.