Lehet, hogy meg sem fordul a fejünkben, de bizony ahány nemzet, annyi altatási szokás is van. Ennek elég egyszerű a magyarázata: a klíma, a helyi szokások és a történelmi hagyományok mind-mind befolyásoló tényezők ebben. De van még valami más is.

A CNN 17 országban végzett felmérést a helyi altatási szokásokról. Arra voltak kíváncsiak, milyen esti rutint alakítottak ki a családok, és melyik országban hánykor van az altatási idő.

Mielőtt elmondanám az eredményeket, gondoljuk gyorsan végig, nálunk milyen hagyományok élnek a kisgyermekes családoknál.

 

A magyar altatási szokások

Az altatási idő nálunk általában 

  • fél nyolctól indul fürdéssel, azt követi vagy a
  • meseolvasás vagy a szoptatás,
  • és legkésőbb kilenc órakor lekapcsoljuk a villanyt.

Ez nálunk a „sztenderd”. De mi a helyzet külföldön?

 

Hánykor altatnak külföldön?

  • Legkorábban Hollandiában altatnak, ott fél hét-hét óra körül már minden gyermek – elvileg – az igazak álmát alussza.
  • Őket követik az új-zélandiak, a maguk fél nyolcas ágyba kerülésükkel.
  • A déli, mediterrán országokban mennek a gyerekek legkésőbb aludni, ott nem ritka az éjjel 23:00 órai fektetési idő sem.
  • Érdekesség, hogy a honkongi, japán és koreai gyerekek is sokáig fent lehetnek, ők átlagban este negyed tizenegykor bújnak ágyba.

 

Miért altatnak máshol későn?

Ennek legalább két oka van:

  1. Minél melegebb egy országban az átlaghőmérséklet, annál jobban eltolódik a napirend. Később kelnek, így később is fekszenek le. Nem beszélve a napközbeni sziesztáról, amely bizonyítottan egészséges és szükséges is.
  2. A másik ok viszont a családi együttlétek napközbeni hiányában keresendő. Sok szülő ugyanis azért tolja ki az altatási időt, hogy a család este még együtt lehessen egy kicsit. Japánban és Koreában például mindig megvárják a családfőt, aki rendszerint csak este 10 után ér haza. 

nemzetek alvásai_anyagyere

A napirend fontossága 

A fentiekből logikusan következik, hogy nem minden nemzetnél alap a napirend kialakítása. Az afrikai országokban a szülők, nevelők és a gyerekek nagyon szoros kapcsolatban vannak (testi kontaktusban is) egymással, így a kicsik mindig akkor alszanak, amikor éppen jólesik nekik. Nincs napi menetrend, a szülő vagy valamelyik testvér folyamatosan rendelkezésre áll, így hagyják, hogy a maguk útján történjenek a dolgok. 

A Bali-szigeteken is hasonló a helyzet. Ott a kicsik hamar megtanulnak zajban is elaludni, hiszen rengeteg az éjszakai rituálé, amelyen a szüleikkel együtt részt is vesznek. Ha elfáradnak, elalszanak a helyszínen, és ezt felnőtt korban is így teszik.

Nálunk ez elképzelhetetlen lenne, hiszen rendszerint mindkét szülő dolgozik, a munka pedig eleve meghatározza a családok napi ritmusát. Ehhez a ritmushoz a kicsiknek is alkalmazkodniuk kell, így megfelelő napirend és altatási idő nélkül kivitelezhetetlen lenne az életünk.

nemzetek alvásai_anyagyere1

Altatással szoptatással 

Amiben viszont nincs eltérés a különböző országokban, az a legkisebbek, a 0-3 hónapos csecsemők altatása. Ez mindenhol szoros összefüggésben van a szoptatással vagy etetéssel, vagyis a csecsemőket „evéssel” altatják. Tudjuk persze jól, hogy itt nem magán az étkezésen van a hangsúly, hanem azon a biztonságérzeten, amelyet az édesanya jelent a kicsik számára. Ezt a biztonságérzetet pedig nem befolyásolja, hogy anyatejes vagy tápszeres-e a kicsi, a lényeg az összefonódáson van.

 

Altatás nyugtató fürdővel

Ahogy a cikk elején írtam, nálunk rendszerint esti fürdetéssel indul az altatás. Az amerikaiak vagy az angolok is nagyrészt így tesznek, fontosnak tartva, hogy a fürdetés inkább nyugtató legyen, mintsem az aktív játékról szóljon. Indiában viszont reggel szokás fürdeni, így ez az altatási szokás egyszerűen nem is ismert.

 

Altatás imával

Függetlenül attól, hogy egy család milyen vallási felekezethez tartozik, több országban is az altatás szerves része az esti imádság elmondása. Indonéziában és a Fülöp-szigeteken a családok harmada imádkozik elalvás előtt, de Ausztráliában ez például nem jellemző. Ott a családok mindössze 6%-a csendesedik el imával.

 

Más nemzetek altatási tippjei

Minden családnak megvannak a maga trükkjei ahhoz, hogy hogyan altassák el a gyermekeket. Nincs ez másként külföldön sem:

  • Svájcban függőágyban ringatnak,
  • Svédországban a kicsik fenekét ütögetik finoman,
  • Japánban a babák hasát paskolgatják (ez szerintük emlékeztet az anya szívverésére,)
  • Koreában a szülők pedig bebújnak a kicsik mellé.
  • A holland családoknál mindig egyedül kell a gyerekeknek elaludniuk,
  • a fejletlen országokban viszont az egész család egy helyiségben alszik. (Érdekesség, hogy ez Ázsiában is így van, ahol szivacsokat tesznek le a szobába, hogy a baba első évében mindenki együtt lehessen éjszaka).
  • Kenyában ragaszkodnak az egy ágyban való alváshoz is, mert szerintük csak így tud az anyuka igazán gyorsan reagálni éjjel, és a baba is csak így nőhet fel biztonságban. (Tény, hogy a kenyai gyerekek szinte soha nem is sírnak.)
  • Az USA-ban csak az első hat hónapban alszanak a szülők egy szobában a gyerekekkel, és nagyon ellenzik az egy ágyban alvást, de ugyanígy a rácsvédők vagy a babatakarók használatát is a fulladásveszély miatt.

Láthatjuk, hogy inkább a nyugati kultúra az, ahol ragaszkodunk az alvásmennyiséghez, a külön altatáshoz, míg más nemzeteknél a gyermekek születésüktől fogva a felnőtt élet szerves részei. A szokások, hagyományok, az életstílus- és életvezetés mindenhol más, de abban mindenhol egyetértenek a szülők, hogy a gyermekek biztonsága és biztonságos fejlődése mindennél előbbre való.

 

Források:

edition.cnn.com

babysleepsite.com

cocoonababy.com.au

evolutionaryparenting.com

Ez is érdekelhet:

A baba napirendje

Hasznos linkek:

Békés éjszakák, vidám nappalok könyv

Magazin:

Konzultációs lehetőségek:

Tanfolyamok, kurzusok:

Klubok, csoportok:

Facebook oldal:

Youtube csatorna

Instagram oldal