Mi történhet, ha valaki megossza egy könyv pdf változatát a szerző hozzájárulása nélkül Facebook csoportokban, elküldi bárkinek, aki kéri e-mailben vagy Messengeren, vagy felteszi valahova az interneten?

Ha a szerző úgy gondolja, hogy ezzel az illető megsérti a szerzői jogait, akkor feljelentést tehet ellene a NAV Bűnügyi Igazgatóságán, ami azzal járhat, – hogyha a NAV szerint is megalapozott a gyanú – , akkor megindítják a nyomozást. Azaz, lehet belőle kihallgatás, megjelenhet a hatóság embere a feltöltő, megosztó otthonában, munkahelyén, illetve a beinvitálhatják a hivatalba is egy jó kis elbeszélgetésre. A Facebook csoport adminisztrátorait, üzemeltetőjét is kikérdezhetik. Megkereshetik a Facebookot, lekérhetik a megosztó és a letöltők személyes adatait, a törölt hozzászólások vagy posztok újra előkerülnek, és máris érkezik a tértivevényes levél, hogy tessék befáradni a hivatalba kihallgatásra, jobbik esetben tanúként, rosszabbikban gyanúsítottként.

Ha a nyomozóhatóság lezárja a nyomozást, máris az ügyézséghez kerülhet az ügy, onnan pedig a bírósághoz.

A Büntető Törvénykönyv így rendelkezik a szerzői jogokkal kapcsolatban:

“385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló
szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a
magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető
üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői
joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
…”

Tehát, ha bebizonyosodik a vád, akkor akár szabadságvesztés is lehet a büntetés.

Emellett a szerző polgárjogi kártérítési pert is indíthat, hiszen anyagi kára származott abból, hogy a könyvét ingyen is elérhetővé tették. Ez azzal járhat, hogy bíróságra kell járni, és ha a szerzőnek adnak igazat a bíróságon, akkor a kártérítés összegét és a perköltséget is ki kell fizetnie a megosztónak. 

 

Mit kockáztatsz tehát, ha megosztasz pénzbe kerülő könyveket itt-ott csupa jófejségből, és erről tudomást szerez a szerző, a kiadó, a forgalmazó vagy egy “kedves” ismerősöd?

A cikkben az összes vastagon szedett mondatot.

Te rábíznád az életed a szerző jóindulatára?

Hogy vajon indít-e valamilyen eljárást ellened, feljelent-e a Nemzeti Adóhivatalnál, vagy beéri a sűrű bocsánatkéréseddel? Komolyan az adóhivatal bűnügyi részlegébe és a bíróságra akarsz járni kisgyermekes anyaként? Mint gyanúsított? A megtakarított pénzed ügyvédre és kártérítésre költeni? Esetleg még börtönbe is vonulni 1-2 évre? Attól rettegni, mikor jön egy újabb hívás a hivataltól, vagy egy hivatalos levél a bíróságtól?

A törvény nem ismerete sajnos téged sem ment fel a következmények alól. Kiszámoltad már, hogyha csak 100 ember szerzi meg tőled egy 5000 Ft-os könyv pdf változatát, akkor az 500.000 Forint kárt jelent? És ha ezt feltöltöd egy 10.000 fős Facebook csoportba, ahonnan minden csoporttag egyetlen mozdulattal le tudja tölteni, akkor vajon hogyan számolják a kárt? 10.000 x 5000 Ft? Vagy kegyesen csak azt feltételezik, hogy a csoporttagok fele töltötte le, így megúszhatod “olcsóbban”? Esetleg csak minden 10. csoporttag vette volna meg pénzért is a könyvet, ha te nem teszed ingyen elérhetővé, így potom 5 millió Ft lesz a kár értéke?

 

És az eszedbe jutott, hogy a könyvek írója is egy ember? Sokszor ugyanolyan kisgyermekes anyuka vagy apuka, mint te? Akinek el kell tartania a családját, ki kell fizetnie a villanyszámlát és a gyermekei iskoláztatását? Ha valaki a kezedbe nyomná egy olyan raktár kulcsát, ahol egy hozzád hasonló szülő a több éves munkája gyümölcsét őrzi, te kinyitnád a kaput, bemennél és lelkiismeret furdalás nélkül szétosztogatnád a raktár cuccait az utca járókelőinek? Pusztán segítő szándékból?

És mikor számonkérnek, mit mondanál? Hogy azt hitted, hogy ezzel nem károsítasz meg senkit? Vagy hogy csak jót akartál? Kérdés, hogy ez a NAV nyomozóit és a bírót mennyire hatja majd meg. Illetve a raktár tulajdonosa mennyire tud legyinteni arra, hogy szétosztogattad – pár milliónyi Ft kárt okozva – az alkotását.

Neked megéri?

(A cikkben a magánvéleményemet osztom meg, nem jogi vonatkozásokat, a feljelentés és a kártérítési per elindítása megfontolás kérdése, nem garantált, de van rá törvényi lehetősége minden jogvédett mű szerzőjének, létrehozójának. A jogi kifejezések helyes használata nem garantált, a cikk figyelemfelhívó jelleggel készült. Az Ászf pontosan tartalmazza, mekkora kötbérre tartok igényt, ha valaki az engedélyem nélkül továbbítja bármelyik jogvédett tartalmam.)

További kérdések esetén érdemes konzultálnod a jogi képviselőddel, én is azt teszem.

 

A cikk szerzője: Dr. Dénes Ivett, a Békés éjszakák, vidám nappalok című könyv írója