A túl magas vérnyomás káros az egészségre.

Ez egy tudományos tény. Több évtizedes kutatási eredmények, több millió beteg, több ezer kutató egybehangzó állítása ez, amit tudományos bizonyítékok támasztanak alá.

Persze, van pár extra eset, amikor nüansznyi eltérések lehetnek. Bizonyos betegeknél kevésbé káros. Mások látszólag tünetmentesek, nincs semmi bajuk. Látszólag. A terhességi magas vérnyomásnak rettegett szövődményei lehetnek. Egy 35 éves felsővezetőnek más miatt magas a vérnyomása, mint egy 86 éves elhízott idős asszonynak. A kezelése is más. A magas vérnyomás megelőzése is. De a lényeg nem változik: a magas vérnyomás egészségtelen.

Mi a helyzet a saját tapasztalattal?

Ki az, aki ismer olyan szomszédot, kollégát vagy rokont, akinek magas a vérnyomása, de tojik rá, nem kezeli, nem méri és vígan éli az életét? Szerintem mindenki ismer ilyen embert. És ki ismer olyan ismerőst, akinek sosem volt magas a vérnyomása, mégis belehalt egy infarktusba, egy agyvérzésbe, vagy vesebeteg lett? Ilyen embert is mindenki ismer.

De vajon ezek az egyéni tapasztalatok semmissé teszik a tényeket?

Ha Jocó bácsi vígan él 90 évesen 180/100-as értéken, az azt jelenti, hogy a magas vérnyomás nem káros? Egy fenéket. Az azt jelenti, hogy Jocó bácsira kevésbé hat, eddig megúszta, talán egy időzített bomba ketyeg a szíve helyén, lehet, hogy nem is annyi a vérnyomása, csak elromlott a mérője, vagy ennyire lehet csak levinni a vérnyomását a gyógyszerekkel, mert 160-as értéknél elájul. De Jocó bácsi egyedi esete, saját tapasztalata nem jelenti azt, hogy a magas vérnyomás senkire nem káros, vagy azt, hogy nem is káros annyira. Hiszen Jocó bácsival szemben ott van pár millió ember, akiknél a kutatások igazolták, hogy ez egy olyan betegség, amely megrövidítheti az életet és súlyos további betegségeket okozhat.

Hogy miért írok erről?

Egy Facebook csoportban feltett kérdés kapcsán:

Az anyuka azt kérdezte, hogy mi az igazság a háton-hason altatással kapcsolatban, mert a gyermekorvos és a védőnő háton javasolja, a környezetében lévő anyukák meg hason. Nem tud dönteni, így a csoport véleményét kéri.

A válaszok egy része döbbenetes, elgondolkodtató és elszomorító volt, és e cikk megírására ösztönzött.

A tudományos tény EZ a hogyan altassuk a babát témával kapcsolatban. Tehát minden babát háton, 12 hónapos koráig, a bölcsőhalál bekövetkezésének esélyét csökkentve.

 

A csoport tagjainak válaszai pedig ezek voltak:

 

“Mindkét gyerekem a születése pillanatától hason alszik. Semmi bajuk.”

“Az én gyermekem néhány hetes kora óta csak hason tud aludni, makkegészséges, nyugodtan teheted hasra szerintem.”

“Már bizonyították, hogy a régi feltevés, miszerint a hason altatásnak köze van a bölcsőhalálhoz, nem állja helyét. Altasd nyugodtan hason, használj légzésfigyelőt.”

“Ha van légzésfigyelő, és úgy gondolod, hogy úgy tud aludni, akkor miért ne.”

“Azt olvastam, hogy hason alvásnál nagyobb az esélye a hirtelen csecsemőhalálnak, és a háton altatás a legbiztonságosabb mód.”

“Én a csecsemőhalál miatt nem mertem hason altatni és a védőnő is gondolom emiatt tanácsolta, hogy csak ébren legyen hason.”

“A légzésfigyelő nem előzi meg a bölcsőhalált.”

Mivel találkozott a kérdező anyuka? Egymásnak ellentmondó javaslatokkal, a saját tapasztalat és a tények összekeverésével és olyan tanácsokkal, amik hamis biztonságérzetet adhatnak.

Mert az, hogy Gizike babájának semmi baja nem lett, pedig születése óta csak hason aludt, semmit nem jelent a tényekkel kapcsolatban. Jocó bácsi is jól van még, de attól még a magas vérnyomás nem lett kevésbé káros az emberek összességére. És ki meri garantálni, hogy Jocó bácsi példáját követve Imre bácsi is ilyen szerencsés lesz? Hogy ő is a kivételek közé tartozik? Ki ajánlaná neki teljes felelősségével, hogy nyugodtan hagyja abba a gyógyszert, semmi baja nem lesz, hiszen Jocó bácsinak sincs? Én biztos nem.

Az, hogy egy csomó babát nem érintett a bölcsőhalál, annak ellenére sem, hogy nem a szakmai előírások szerint altatták őket, csak annyit jelent, hogy a bölcsőhalál szerencsére ritka, Magyarországon átlagosan évente 20-30 babát érint. De ők sajnos belehalnak. Így természetesen nem 100%-os az előfordulása a hason altatott babáknál, hanem csak nagyobb eséllyel következik be náluk, mint a háton altatott babáknál. Mint ahogy nagyobb az esélye annak, hogy ha nem kötjük be a babát a gyerekülésbe a kocsiban, akkor egy balesetnél megsérül vagy meghal. Azaz, nem minden gyerekülés nélkül utazó baba hal bele az ütközésbe, de nagyobb rá az esélye. És sajnos a gyerekülésben ülő baba is megsérülhet, de kisebb eséllyel. Ez statisztika, azaz a valószínűsége változik annak, hogy az adott esemény bekövetkezik vagy sem.

Nézzünk még néhány számot:

2015-ben 4 gyermek halt meg autóbalesetben utasként a 0-5 éves korosztályból Magyarország területén, tehát arányaiban 1-2 1 év alatt babáról lehet szó (ennél részletesebb statisztikát nem találtam, forrás: KSH). Mégis nagyon ritkán hallok olyat, hogy a babával úgy utaznak, hogy nem kötik be az ülésébe. Sőt, mindenki elítéli azokat, akik ezzel nem törődnek. Ha valaki azt tanácsolná a szülőknek, hogy ugyan miért költenek a drága gyerekülésre, hiszen alig halnak meg kisgyerekek az autóban egy ütközés kapcsán, biztos vagyok benne, hogy az illető értelmi képességeit erős véleményekkel illetnék.

A bölcsőhalál éves előfordulása Magyarországon 20-30 gyermek, ennyi, látszólag makkegészséges, 1 év alatti baba hal meg hirtelen, alvás közben minden egyes évben, teljesen váratlanul. Azaz tízszeres vagy tizenötszörös a szorzó. 10-15x nagyobb az esély, hogy az egy év alatti baba a saját ágyában hal meg, mint hogy egy autóbalesetben. A hason altatás – mint a hirtelen csecsemőhalál bizonyított kockázati tényezője – mégsem tűnik problémának az anyák számára. Sőt, nyugodt szívvel javasolják a másiknak.

 

Érdemes ezen nagyon elgondolkodni…

 

Ez is érdekelhet:

A légzésfigyelő használata megelőzi a bölcsőhalált?

A bölcsőhalál megelőzése

Hasznos linkek:

Békés éjszakák, vidám nappalok könyv

Magazin:

Konzultációs lehetőségek:

Tanfolyamok, kurzusok:

Klubok, csoportok:

Facebook oldal:

Youtube csatorna

Instagram oldal