2 éves korban fontos még délután aludni?

A válasz egyértelműen igen. 2 évesen még a gyermekek csupán néhány százaléka nem alszik napközben. Még három évesen is a gyermekek 90%-a szundizik délután.
A nappali alvás nem kevésbé fontos alvás, mint az éjszakai. A kisgyermekek még nem bírnak 11-13 órát egyfolytában ébren lenni, 5-6 óra ébrenlét után elfáradnak. Felnőttekre vetítve – kis túlzással – ez olyan, mintha nekünk a 16 óra helyett rendszeresen 32 órákat kellene ébren maradni. Aki dolgozott ügyeleti rendszerben, az tudja, hogy ez mennyire kimerítő és fárasztó. Ha ennyire fontos a délutáni alvás, akkor miért nem akar/tud a gyermek elaludni napközben?

Annak, hogy a nappali nem mindig egyszerű két éves kor körül, több oka van:

A gyermek kedvenc szava a nem, akarata már kiteljesedett. Ha erősebb, mint a tiéd, akkor ő győz. És a gyerkőc nagyon kicsi eséllyel szavaz az alvásra a játék, a szórakozás vagy a csavargás helyett. Ha te nem állsz a sarkadra, már nem érzed fontosnak a délutáni alvást vagy eszközök híján inkább ráhagyod a gyermekre a nemalvást, akkor könnyen kimaradhat idő előtt is a délutáni szundi. A gyerekek gyakran akarnak olyan dolgokat is, amire valójában nincs szükségük, vagy idő előtt abbahagyni olyan dolgokat, amire még szükségük van.

Csalóka a helyzet, mert a gyermek ébren tud maradni akár estig is. De ez nem azt jelenti, hogy már nincs szüksége a délutáni alvásra. Én is fenn tudok maradni 32 órát, még talán 48-at is. Ha muszáj. De nem erre van szükségem, főleg nem rendszeresen.

Másfél éves kor környékén a szeparációs szorongás második hulláma kezdődik, ami a gyermeket “csimpaszkodó” módba kapcsolja. Ez a helyzet eltarthat 2 éves korig is. Így a gyermek az alvás idejére sem szeretne elszakadni az anyukájától vagy az apukájától, nehezítve ezzel a szülők lefektetési probálkozásait.

Két éves kor környékén kicsit csökken a szükséges alvásmennyiség és nő az ébrenléti idő. Emiatt változhat a napirend, a gyermek a megszokott időben nem akar délután aludni. Vagy a megszokott szundi után este nem akar a szokásos esti alvásidőben aludni menni.

Két éves kor körül sok gyermek kezd el rendszeresen közösségbe járni. Ez egyrészt megzavarja a napirendet, új környezetet, szokásokat jelent. A gyerkőcnek hirtelen máshogy/máshol/máskor kellene aludnia, a bölcsi/családi napközi fárasztó, rengeteg az új impulzus. Ráadásul – sok esetben – a bölcsi a szopizás végét is jelenti (pedig a közösségbe kerülés önmagában nem indokolja az elválasztást), így az eddig cicin alvó gyermeknél otthon is új szokásokra lesz szükség.

A nappali alvás eleve trükkös dolog. Az agyban ugyanis más szabályozza, mint az esti elalvást. A nappali alvásoknál az ébrenléti idő a legfontosabb tényező és kevésbé számít a biológiai óra. Emiatt a nappali alvások időzítése sokkal nagyobb pontosságot igényel. Ha túl korai az időzítés, a gyermek nem lesz elég álmos. Ha túl késői, akkor pedig túlpörög, szintén nem fog könnyen elaludni vagy az esti alvásidő kerül veszélybe.

A 2 éves gyermekek egy része már rácsok nélküli ágyban alszik, így a nagyobb szabadság szintén akadályozza az elalvást.

Mit tegyél, ha nehezen megy a délutáni elalvás, nem akar/tud a csemete elaludni?

Legyen reális az elvárásod, a 2 éves gyermekek általában 10-11 órát alszanak éjjel és 1-3 órát nappal.
Priorizálj: ha azt szeretnéd, hogy a gyerkőc aludjon, akkor legyen első az alvás. A többi program meg a házimunka megvár.
Teremts megfelelő környezetet : csend, sötétség, kényelem, biztonság.
Gondold át mik azok az életkori sajátosságok, amik akadályozhatják az alvást (szeparációs szorongás, fogzás, bölcsis beszoktatás, kistesó érkezik, elválasztás stb.) és próbáld azokat megoldani.
Minél később költöztesd ki a gyermeket a kiságyból.
Legyen egy nyugodt lépésekből álló ráhangoló rutin az elalvás előtt.
Figyelj a napirendre, az álmosság jeleire, az ébrenléti időkre.
Az ebédet úgy időzítsd, hogy ne legyen éhes a gyermek a délutáni alvás előtt vagy közben.
Inkább altasd segítséggel a gyermeket vagy maradj vele, amíg elalszik, mintsem teljesen kimaradjon az alvás.